(a)gnózis
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Siska Péter
Versek
(a)gnózis
Kemény az ég. Hideg cement.
Hinta-palinta… palinta…
Hideg van. Megállt a hinta.
Hideg van, a nap már lement –
nem én vagyok az ott, ki lent
áll. Szétfolyik, mint a tinta.
ez nem a világ, csak minta,
Színtelen, de kikent-kifent…
héja ez csak a diónak.
Nem ember, csak alak, Zilált.
Ott lenn az udvaron, ki állt.
Úszik bennem száz facsónak,
véget ér majd ez maholnap,
majd az isten innen kiránt -