Írta: Pődör György
Közzétéve 1 hete
Megtekintések száma: 44
Mediális
Amikor az értelem csapongó korhely,
mindig a látszat tartja a szimmetriát,
érzi, hol az egyensúlyhoz legjobb hely,
csak a kéz és láb követ el kisebb hibát.
Pillér-gerinc, masszívnak látszó oszlopfej,
a sok bordapillér közt a tüdő zihál,
a múltjába tört komor szobor trombust sejt,
ám a szél a hegy csúcsán csak ironizál.
Örök handabanda már a lateralis,
igaz, néha közbeszól apró génhiba,
ilyenkor tagadja meg füstjét a pipa.
Terjed a kór, de maga a kor nem hamis,
így volt, és így van ez évezredek óta,
torok-hasonló, de másmilyen a nóta!