Messzenéző

Közzétéve: 19 órája
Versek
Messzenéző

vers, líra

Messzenéző

E nagyvilág csak kalitkányi,
a messzi vonz a rácson át.
Jó lenne egyszer messze szállni,
és látni még pár új csodát.

Itt az is csoda, hogyha élek:
valaki mindig szór magot.
Itt csordogálnak csak a fények:
kihunyóban a csillagok.

Saját foglyomként tollam tépem,
míg álmom marka fogva fog.
A szabadnak hitt ébredésben
szárnyaszegetten hallgatok.

A lelkem kalitja is zárva,
dalommal úgy kitárom azt,
hiába van a rácsok átka,
a rácson túl is nyújt vigaszt.