Szimfónia
Írta: Orosz Margit
Közzétéve 4 napja
Megtekintések száma: 28
Szimfónia
„harmóniát! igazit vagy belevész a világ;”
(Illyés Gyula)
Így csak a tél zengi dalát,
szív zakatol, mint szökőár
árad fájdalomhulláma,
felcsap az égre szilajul,
halkan hanyatlik, csitul a táj,
így csak a tél muzsikál.
Így csak tavasz zengi dalát,
hazahívó harang szavát,
angyali kar felejt halált,
disszonánsok feleselnek,
missa solemnis templomán,
így csak tavasz muzsikál.
Így csak a nyár zengi dalát,
patak csobogta kacaját,
zongoraszólam lobogás,
álom és fény dallama kél,
szőkén szelíd, ragyog a táj,
így csak a nyár muzsikál.
Így csak az ősz zengi dalát,
szél ujjával a föld húrján
játszik és jajdul lomb hátán,
Hephaisztosz pörölyétől.
üllőn lüktet a rozsdás táj,
így csak az ősz muzsikál.
Éjek sötétjén zeng a dal,
mint egy fénylő angyali kar,
üstdob felelget, hazahajt,
ezer torokból zeng ének,
fölemel égig, mint vihar,
éjek sötétjén suhan.
Ezer torokból zeng ének,
hanyatlik, vigaszba simul,
csak a szív zakatol.
2025. január 28.