In integrum restitutio

In integrum restitutio

Azt mondod, térjünk vissza a múltba,
és legyen minden úgy, ahogy ezelőtt volt,
de tudod te is, a „mi lenne, ha”
feleslegesebb, mint egy üres, bezárt bolt.
Az élet megérint és nyomokat hagy rajtunk,
míg ringó bölcsőnktől a sírunk felé tartunk.
Nem feledhetem a heges sebet,
nem tudom kigyomlálni bánat muharát,
űz a gondolat, hogy rád más nevet,
megfojt, hogy neked nem ugyanaz a „barát.”
Tányér vagyok és földre vertél – valahogy…
Bár műanyag lennék! Száz szilánkom egyre fogy.
Az „azelőtt” Tantalusz gyümölcse,
messze ringó, csömörrel telt illúzió,
az „azóta” köpenyét kell öltse
ugyanis magára minden földön lakó.
Ne vess hát meg, hogy számban ily keserű a szó:
hazugság az in integrum restitutio!

2024. 02. 15.