Írta: Takács Zoltán
Közzétéve 1 hónapja
Megtekintések száma: 158
Kommunikáció
Itt állsz előttem, és látom, hogy nagyon mondani akarsz valamit. Látom, hogy ez fontos neked, de nem értem. Hajtogatod ugyanazt, egyre hangosabban, egyre több agresszióval.
Értsd már meg, nem ismerlek, nem tudom, milyen ember vagy! Nem tudom, hogyan kellene értenem azokat a szavakat, amiket elmondasz. Azzal, hogy a képembe üvöltesz, nem segítesz. Érzem a dühödet, és a frusztrációdat, de miért nem fogod fel, hogy nem értem, hogy mit akarsz és miért?
Próbáld máshogy megfogalmazni! Hogy hogyan? Hát, hogy én is értsem... Jó, igaz, te sem ismersz engem, és nem tudod, hogyan kellene mondanod...
Most miért kiabálsz? Attól nem lesz jobb, csak engem is felhúzol.
Ebből elég volt!!! Hagyd már abba! – üvöltöm.
...
Végre csend van. Dühös, sértődött csend. Nem beszélünk egymással. Már nem akarlak megérteni. Már te sem akarsz ...