Pocsolya-mély
Írta: Stonawski Tamás
Közzétéve 1 napja
Megtekintések száma: 12
Pocsolya-mély
Séta volt. Ketten.
Kis kéz a nagy kézben.
„Csiga” – mondta,
mint egy titkos megfejtést.
S egy csavart mintás
kerítés hajolt fölém.
A pocsolya peremén
kérdés nőtt:
„Mi van benne?”
Víz – sár – baba –
mert a gyermeki világ tudja,
a tükrön túli otthon
mit mesél.
Harapós kutyák jöttek,
„Most barát vagy.” –
mosolyogta.
És lettek.
Macska is simult a mesébe,
míg a kerítésen kívül
tyúkok csipegettek
a kinyújtott tenyérből.
Csak ettek.
És akkor…
egy kapu,
egy asszony,
karján játékbaba –
mint aki érti,
milyen az, ha valaki
kicsit másként is
ugyanaz.
Séta volt. Ketten.
Ő tanított aznap
újra járni engem.