Téridőben

Írta: Botos Ferenc


Közzétéve 1 hónapja

Megtekintések száma: 85



Téridőben

Mielőtt

meg kellene gyónni, igen,
a görcsbe rándult rovarlábakat,
egy gerincetört madár kihunyt szemeit
meg kellene gyónni, egyszer, igen,
mielőtt végképp este lesz

Azután

aznap reggel az ágyon feküdt
semmibe merevült szemeit látom azóta is
azután csak a halottszállítók
lépteinek dobbanásai a lépcsőházban

Epitáfium

egyik tenyeréből a másikba
magányosból a halálosba
valóságból a káprázatba
elfelé visz már az ember lába