Ady utoljára

Írta: Bodor Rajmund


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 875



Ady, utoljára

Szólíts magadhoz, Nagy égi szellem!
Olvassz magadba, te Végtelen tudat!
Háborúmat ím elvesztettem,
gyóntasd meg hát tékozló fiad!

Nincs ruhám, meztelen vagyok,
izzó érc csattog bordáim között.
Vakon állok így éhezőn, megváltatlan.
Hamis kristályszívem darabokra törött.

Ölelj kebledre fényes glóriádban,
etesd meg éhező hitem!
Lángol alakom a mindenségbe zártan,
füstölgő roncsaim most elébed viszem!

Virrassz értem, a bús emberért,
gyújts egy gyertyát titok nevemnek.
Letérdelek a jóságod előtt,
tedd vállamra világsúlyú kereszted!

Oldd fel lelkem, utolsó szavaddal,
simítsd ki arcom sírba omló árkait!
– hisz mégiscsak Ádám fia lennék!

Magamra vettem a bűnbeesés átkait,
vigyél magaddal, ne hagyj egyedül itt!
Elmédben már aludni szeretnék!

megjelent a Dokk-on