Emlékkarácsony

Emlékkarácsony

Gyertyafényben a nagyszoba,
izzik a kályha vasteste,
érzem a fenyő illatát,
várom hogy jöjjön a csoda.
Szív a tegnapot kereste,
ahol a régi kiskabát,
és benne hajdani énem.
Látom: hol a mesék könyve
s apám torkán szól az ének,
hiányzik mennyből az angyal,
anyám szemén hála könnye.
A világ tele van faggyal,
testvérekkel ülök körben,
kulcsolt kezünk ismét ölben.
Közös hangon egy szép ima,
nem is ismeri senki ma,
egymást ölelve szenteste,
a pillanat ezt kereste.
Rég oda már a nagyszoba.
Az időangyal suhant tova
szétoszlik az emlékcsoda:
íze egy foszló kalácson,
ilyen egy emlékkarácsony.

2025.
(első közlés)