Erődöt tengernek tartó sziklatömb

Írta: Bak Rita


Közzétéve 2 éve

Megtekintések száma: 494



Erődöt tengernek tartó sziklatömb
recenzió Székelyhidi Zsolt: Csurom című kötetéről

 

Székelyhidi Zsolt Csurom című kötete 2016-ban jelent meg a P’ art könyvek sorozatban. A kötethez Zsille Gábor írt fülszöveget. „ A férfi…még télen is keresztül-kasul bringázik a városon, odaadja a fél kezét a szerelméért, álmában jólesik neki a hőérzet, kirámoltatja magából az életenergiát, a lány édesvizébe kívánja csurogni magát,… satöbbi- és legfőképpen verseket ír erről az egészről. „
A kötetben a víz központi szerepet tölt be, megjelenik tenger formájában, a Duna vizeként, illetve testnedvként is. A víz több mitológia szerint az érzelem eleme is, Aphrodité a vízből emelkedett ki. A lírai én a görög mitológia egy-egy alakjával azonosítja magát. Ez a fajta azonosulás újdonság Székelyhidi Zsolt költészetében. A verseket esszéverseknek tekintem, mivel a lírai én esszéversszerű formában mutatja fel önmagát, illetve azonosul egyes görög mitológiai alakokkal.
Székelyhidi Zsolt legújabb kötete a szerelemről szól, a megtalált és boldog szerelemről, mely csurom és túlcsorduló boldogság és kiáramlás, teljes önátadás, ahogy erről a költő a Kiáramlás című versében ír: „ Odaadom a fél kezem, / …Tudod mit, odaadom a fél másik kezem is! / Vedd el, később megkedveled / Ha vidékre mész…/ Most tartsd a markod, / adom, ami adható/ a lehető legtöbbet vedd / egy kis epe, hörgő, vér, szív / is mehet, / lábról bőr. „
Emellett a költemények nemcsak a szerelem általános kifejezései, hanem egy lindoszi nyaralás történetei is, annak minden apró részletével, sikátorokkkal, bazárlégkondikkal, tengerrel, sziklával, kőfokkal, leszelfizhetetlen tengerészekkel és koccintásokkal Hermész tetőteraszán. Csurom víz mindenki minden nap a görög szigeten. A nyári élmények ógörög istenekhez való fohászokkal keverednek, például a Szédülő című versben , „ Hekaté, adj már / valami jelet, hogy/ mindent jól csinálok, s a varázslat hatni fog. „
A Völgy című versben a szerző szintén rodoszi élményeiről ír: „ Történik Rodoszon: / tört ívű fák szélcsöndbe / karolnak, barázdált / törzsükön sziruplassú sugár. A kapcsolat/ rendkívülire vált / virág, fa, fény, férfi között.”
A tenger, a víz a rodoszi nyaralás elengedhetetlen velejárója, saját létüket is vízmetaforákkal fejezi ki a költő: „ Cseppenként kell/ merni, akarni, / …Csendes állóvíz lenni a cél. „ – Olvashatjuk a Töményvíz című költeményben.
A Tengerszép című vers szerelmi vallomás, a költő szerelme maga a tenger: „Te vagy a tenger, / a tenger, én mondom. / Hullám vagy, / fehéren sodrott/ levegőt nyal / forró nyelved. „
A Tiszavirág című költemény központi eleme szintén a víz. „ Itt ülünk szépen/ a víznél,kényes / a csend, féljük/ betörni. „
A Duna a Hajol című versben jelenik meg, a hullám mint éltető erő és a szenvedély metaforája. A szerelmespár a görög istenekhez hasonlítja magát, a nőt Vénuszhoz, míg a férfit Héphaisztoszhoz.
A Beltenger című költeményben a nő beltengerként jelenik meg, míg a férfi óceánként, mely belezúg, ráömlik, „anyaszült esztelenül „ a beltengerre, mely a női nem metaforája, amit következőképen szólít meg a költő: „ Ej, karcsú vízformák, / kikandikáló habkeblek, / kerekded tengertompor!”Azonban ebben a versben egy kapcsolat meghiúsulását ábrázolja a szerző, a szerelem az óceán túlzott birtoklási vágya és akaratossága miatt végetér. „ Az atlant bömbölve bukik/ … bele magába / s beltengerét reméli / vissza hiába. „ Ebben a költeményben szinté feltűnik egy görög isten, méghozzá Neptun, illetve annak nyila.
Egy másik, Tollruha című versében a szerző szinte angyali tulajdonságokkal ruházza fel kedvesét. „ Előbb / jelzésértékű csókot / nyomok harmatos- / friss ajkadra, /Mint valami / ajándékot- kibonthasd előtte arcodat / és én áhított/ szemfénybe vesszek, / állélhez boruljak. „
A Szebben lobban című költeményben a pár összetartozásáról ír, mind fizikálisan- „karod karom/ lábm lábad / fejedelmi fonatunk legyen. „, illetve a Visz című költeményben is arról ír a szerző, hogy a közös élmények szinte hozzászorítják szerelméhez.
Összefoglalóan azt mondanám, egy természeti képekben, mitológiai alakokban gazdag kötetet tartunk a kezünkben, mely egyszerre számol be egy görögországi és dunaparti nyaralásról, elmerül a görög mitológiában és állandóan csuromvizessé tesz minket lelki értelemben is. Csuromvizesnek lenni pedig kifejezetten jó dolog ebben a nagy nyári kánikulában. Nemcsak csuromvizesnek, hanem csuromszerelmesnek, csurmolelkesnek, csuromtehetségesnek lenni is jó és mindez elmondható Székelyhidi Zsoltról. Na és a kötetéről is.
Ajánlom a kedves olvasók figyemébe.

Székelyhidi Zsolt: Csurom, P’ Art Könyvek, 2016.