Kánaán, végállomás
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Siska Péter
Versek
Kánaán, végállomás
Lassan áttetszővé válunk
mi magunk is.
A nő, aki
mellettem ül, nem érti
azt, ami történik.
Görcsösen szorítja
a kezem. A szerelvény
nem mozdul,
világít a táj. Feloldódik
az égben -
(Publikálva: dokk, 2017. július)