Két őszi aszklepiadeszi
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Szoó Virág
Versek
Két őszi aszklepiadeszi
Ősz van, lélekölő, durva magány zokog,
arcátlan süt a nap, kókad a fájdalom,
átkos vágy zakatol, fémsikolyán kacag,
vértolvaj viszi arcszinem.
Fázik, vénül az ég, ernyed a szenvedély,
mint letarolt mezőn, holt gabonát ölel
harcmérgezte világ. Jöjjön a mélyemen
átlátó, delejes Sötét!