Magammal vesződve

Írta: Antal Attila


Közzétéve 1 hónapja

Megtekintések száma: 364



Magammal vesződve
(Kamaszkori naplóm nyomán)

1. Kísértő képzetek

Nyárvég Tó: furcsa
szöszke lány
Már csak ő érthet
meg Talán
Zölden a nádas
még kitart
Emlékekkel hűl
nyűtt a part
Szőke fényben csönd
hull reám

Csábít a tó majd
kinevet
Dőlnek hószagú
hidegek
Nád közt korcsolyás
boldogok
piros arcukra
dér zuhog
Holt szemem jégből
felmered

2. Májusi zárthelyi

Műrepülők udvarolják
a szende nappali Holdat
Az ablaküvegnek belülről
légy-kamikázék csapódnak
Papírlap ásít rám telet
hava még érintetlen

Friss szelekbe csimpaszkodva
röppennék messze innen
Süttetném szeplősre arcom
surrogó folyam fövenyén
a túlpartról kirándulók
jókedve verődne felém

3. Egy fényképhez

Kérlelő szavaim hiába őrzöm
a sziruposabbja megszökik
vándor felhők fogják be őket
és mindet szertekürtölik

Zuhognak hűvös magasból
elegyednek szigorú széllel
mosdanak harmatban… hiszem
hozzád a legtisztább ér el