Megtörten
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Szepesi Zsuzsa
Versek
Megtörten
Fázom.
A régi házban
hűlnek a falak,
dudál a kémény –
porlik a salak.
Rámolok.
Dobozba, zsákba
belefér a múlt,
s amihez egykor
az anyám is nyúlt,
sorsára vár.
Minden darabon
egy élet nyoma –
ott izzik fájón,
s bújjak bárhova,
most vádol a ma.