Borisz Paszternák: A költészet meghatározása

Borisz Paszternák: A költészet meghatározása
/Opregyelenyije poeziji/

Ember kiteljülő füttyszava,
Roppanása torlaszolt jégszikláknak,
Levelet fagyasztó éjszaka,
Párvívása két csalogánynak.

Édes, fülledt borsó-karó,
Mindenség könnye a lapockákban,
Fuvola-szólamú Figaró,
hull veteményre a jég csapása.

Mit éj kutathat reggelig,
vízmedencében, lenn a mélyben,
S csillagot hoz le kertekig
reszkető nedvesült tenyéren.

A Hőség: fulladt fadarabok,
Égbolt lombja vízbe borulva.
A csillagok szemébe kacagok,
hisz a Mindenség csak süket puszta.

1917

Борис Пастернак: Определение поэзии

Это — круто налившийся свист,
Это — щёлканье сдавленных льдинок,
Это — ночь, леденящая лист,
Это — двух соловьёв поединок,

Это — сладкий заглохший горох,
Это — слёзы вселенной в лопатках,
Это — с пультов и с флейт — Figaró
Низвергается градом на грядку.

Всё, что но́чи так важно сыскать
На глубоких купаленных доньях,
И звезду донести до садка
На трепещущих мокрых ладонях.

Площе досок в воде — духота.
Небосвод завалился ольхою,
Этим звёздам к лицу б хохотать,
Ан вселенная — место глухое.

1917