Bennünk élő stációk
Közzétéve: 2 éve
                        Szerző: Pődör György 
                        
                        
                            Versek
                        
                    
A BENNÜNK ÉLŐ STÁCIÓK
( „Ibis ad crucem” )
  ( „Ibis ad crucem” )
Nyitja szemét pilátus-arcú reggel:
hallgatag az álom cibálta remény.
Varjak sokasága cinkosan hergel,
a gazság sem nevezhető most nevén.
  hallgatag az álom cibálta remény.
Varjak sokasága cinkosan hergel,
a gazság sem nevezhető most nevén.
A szív még belül korbácsol  így egyet,
s cinkos fortélyok közt hallgat az erény.
Mattult tükör-barabás visszanevet,
vélve,így bűntelen, s szabad lesz szegény.
  
Nem mindenkinek döntése a sorsa.
A mentegetőzés már kezét mossa.
Vivaldi-szélben az ég időtenger,
  s cinkos fortélyok közt hallgat az erény.
Mattult tükör-barabás visszanevet,
vélve,így bűntelen, s szabad lesz szegény.
Nem mindenkinek döntése a sorsa.
A mentegetőzés már kezét mossa.
Vivaldi-szélben az ég időtenger,
s ördögszekér  fut vagy indulatboglya.
A nappal már a hamis szelek foglya,
s benn célkeresztjére feszülő ember.
  A nappal már a hamis szelek foglya,
s benn célkeresztjére feszülő ember.