Értékarány

ÉRTÉKARÁNY  

Piacra ment a vers eladni önmagát,

hóna alá csapta a rímeket,

mint sokszor átgyűrt papírt,

nem érzett semmi pírt,

elvegyült a hosszú standon

a fejkendős eladók közé.

Aktuális allegóriák közt kínálta áruját

hangja remegett a pátosztól.

- Bio- szonett lélek-mélyből,

ma még akciós szabad vers,

ez itt garantáltan érzelemmentes.

Nem elég optimista- minősít egy vevő

hol a számlatömb és az árlista,

kutakodik az ellenőr,

emez alkudozik, fonnyadt ez a stanza

van,  aki csak rímmenteset keres,

mondván az csak ópium.

A vers megvonta a vállát,

minden igényt kiszolgál,

de legközelebb hoz magával

néhány stand-upot is.

Összeszedte a lehullott íráskeleket,

a katarzis ment a kukába,

egy sánta hasonlat is,

meg a költői én, ami ottfelejtette magát a flaszteren.

Aztán az egészet beborította a csend,

ami – valljuk be –jóval piaci ár felett kelt el.

első közlés