Estébe hajló
Közzétéve: 1 éve
Szerző: Szilasi Katalin
Versek
Estébe hajló
Csöndem pisla lámpafény.
Bogár zizzen, megég, lehull.
Árnyékot vetek. Hangtalanul
imbolygó bohóc a házfalon.
Szempillám söpri örömöm-bánatom.
Tiszta küszöbömre térdepel az este.
Talán valami ima is kellene,
de csak anyám botladozik messze
tőlem, hosszú, fehér angyalruhában.