Kis tavaszi absztrakt
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Pődör György
Versek
KIS TAVASZI ABSZTRAKT
Mintha csak tárgyát vonszolná az árnyék,
élednek múlt telébe dermedt dolgok.
Rozsdáit vedli az ásó és boldog,
megkopott nyelén már fénylik a szándék.
Barackfa hajlatában mézgás ágyék,
rügyet hegyeznek a ribizlibokrok.
Kerítésig tartó kis horizontok.
Sorsok, hitek, sok sárba veszett játék.
Makacsul rakja már fészkét a rigó.
Kötélen félszáraz ing leng, meg trikó,
mint messze vágyó fehér angyalszárnyak.
Ablakokban csereszabatos remény.
Gólya hívón kelepel. Visszhang kemény.
Néhányan még ( talán) hazatalálnak.