Őszintém

ŐSZINTÉM

egy napon jól megkapom
visszakérdez tegnapom
semmijébe ragadva
hogy vigyáztál magamra

sejtem tőlem többet várt
nem kalácsot meg lekvárt
duzzogásom mit mutat
megalkuvó indulat

hajam s agyam én mosom
enyém a tét és korom
nem raknak mássá szavak
gondolkodnom még szabad

nem akaszt szögre közöny
ha a szivárványt szövöm
szól vagy int a délelőtt
nem meditálok tét előtt

számot vetek tét után
hol vert át a délután
hallgatok és ő szintén
így kacsint rám őszintém