Porba hull

Porba hull

Porba hull a fejed, Te szép Madonna,
Az a baj, ezt mindenki látja,
Az asztalon zsír, hagyma, szalonna,
Megterítek, hátha még ma, hátha,

Eljön a mai nap végre ragyogva
A nélkül, hogy elkapna a nátha
Anélkül, hogy hiány, baj adódna,
Hogy elveszne az ember kabátja,

Hogy mindenhol ponyva, szemét
Gyűlne, mintha minden le lenne szarva.
Csak szemetet, lomot hagyva örökül,

Azt mondom, most már elég volt végleg,
Az embernek kinyúlt a karja,
Az ég szakácsa friss vajat köpül.